Barátnőm TH sztorija 2 része

2. rész Másnap reggel arra ébredt,hogy valaki a nevén szólítgatja : - Hé, Tom édes kelj fel, azt hiszem érted jöttek. - Édes? - Tom épp hogy felfogta, mit mondott Bill, a második mondatra is visszaemlékezett. - Értem? Oh... - Két rendőr jött Tomért, az a kettő, akik behozták. Ismerte őket, hiszen nem egyszer találkozott velük. - Jó reggelt rendőr bácsik. - köszönt Bill szórakozottan. - Jaj, fogd be Bill, nem érted jöttünk. - mosolygott a rendőr. " Mi a van, ennyire jóba vannak, vagy mi? " - gondolta Tom. - Pedig azt hittem, hogy meggondolták magukat a nagykutyák, és végre kiengednek. - nézett kiskutya szemekkel az egyik rendőrre Bill. - Ugyan, Georg, ne csináld már! Tudod, hogy mennyire szeretlek! - Ja, persze. - válaszolt Georg. - Nyugi, mindjárt kimehetsz, fél óra van reggeliig. - most már szinte nevetett. Eközben a másik rendőr már kihozta bilincsben Tomot. - Hát akkor viszlát, rendőr bácsik. - kacsintott Bill a két rendőrre, de ők csak a fejüket csóválták. - Ti ennyire jóban vagytok vele? Jó hogy nem mentek be hozzá egy jó kis orgiára! - Jaj, ugyan, Billtől ezt már megszoktuk. Te max két évig, ha nem, többig bennt maradsz, és ha mellette leszel, te is megszokod. - Kösz! - Tom nem a ' megszokod ' kijelentésen akadt ki, hanem azon, hogy évekig itt lesz. Ő inkább szabadabb ember, aki mindig kimondja, amit gondol, és nem hagyja, hogy valaki megmondja, hogy mit csináljon. Egy darabig csak a földet bámulta, amíg meg nem érkeztek a főnök irodájához, és be nem léptek az ajtón. - Nagyszerű. Vigyétek. Azzal már vitték is Tomot a kocsihoz. - Hova megyünk? - kérdezte Tom. - A bíróságra. Eldöntik, hogy meddig maradsz. - Nagyszerű! - motyogta mérgesen Tom, majd beszállt a kocsiba. Negyed óra múlva már ott is voltak, kiszálltak a kocsiból, és Tomot a terem felé vezették. Mielőtt beléptek az ajtón, Georg megállította Tomot, és a vállára tette a kezét. - Nyugi. - mosolygott bíztatóan, de Tom csak a szemét forgatta. Pedig igenis jól estek neki Georg szavai. Megnyugtatta. - Inkább menjünk. - Rendben. Azzal be is mentek. Már mindenki ott volt.